Elég szokatlan módon ismertem meg a szabadulás rózsafüzérét. Már több mint egy éve nem volt állásom, saját vállalkozásom által próbáltam némi bevételhez jutni. Egyik nap e-mailt kaptam Brazíliából, hogy segítsek kapcsolatba lépni egy magyar katolikus könyvkiadóval. Megnéztem a honlapjukat, és tovább nott meglepetésem: katolikus karizmatikus kiadó olyan szerzok könyveit adják ki, akiket én is olvastam, mint Cantalamessa, De Grandis és má

Nemsokára egy csomagot kaptam tolük, tele könyvekkel. A szabadulás rózsafüzére felkeltette érdeklodésemet. Úgy éreztem, ezzel szívesen foglalkoznék. Beleolvastam, nem tudtam letenni, gyorsan kiolvastam. Békességet éreztem utána és lelkesedést. Arra gondoltam, ez olyan munka lenne, ami nem csak kihívás lefordítani, hanem feltétlenül meg kell tennem. Megosztani ezt az imát azokkal, akik szükséget szenvednek, és kiáltanak az Úrhoz, hogy valami történjen velük.

A fordítással elég gyorsan végeztem. Felvettem a kapcsolatot a legnagyobb katolikus kiadóval - érdeklodést mutattak arra, hogy kiadják.

A hagyományos rózsafüzért nem túl gyakran imádkoztam, ezért kipróbáltam ezt is. Nagy örömömre szolgált ez az ima. Az imaközösségben is elmondtam, hogy mit fordítok, mindenki érdeklodve hallgatta, és bíztatott, hogy folytassam a munkát. Egy budapesti testvér ismeret szavában azt kapta az Úrtól: be kell fejeznem ezt a fordítást, majd csak utána találok munkát.

Az Úr ekkor a mélyvízbe dobott. Egyik reggel motorossal ütköztem, miközben kis autónkat vezettem. Reggeli csúcsforgalom volt, mindenki sietett azóta sem tudom, hogyan bukkant fel az a motoros. A fiú elég messzire repült a motortól, nagyot puffant, nem mozdult utána. Megrémültem, nem értettem, mi történt. Nemsokára jött a mento, azonnal vitték az intenzív osztályra. Nagy ütközés volt, mert az autóban is komoly kár keletkezett. Ezzel nem foglalkoztam, a fiú jácsforgalom volt, mindenki

A rendorségi vizsgálat néhány óráig tartott. Nagyon meg voltam rémülve a fiú miatt, de bizonyos voltam, hogy az Úr segíteni fog ú ú ú ? úgy, ahogy azt

Hazamentem, de rájöttem, hogy imádkoznom kell, nem dolgozni. Mondtam és mondtam folyamatosan a szabadulás rózsafüzérét, idonként sírtam, kiabáltam. Minél többet imádkoztam, annál bizonyosabb lettem, hogy csak így lehet kijutni ebbol a helyzetbol. Fohászkodtam az Úrnak: ha megmenti ezt a fiút, legalább egy szabadulás rózsafüzérét elmondok minden nap. Volt olyan nap, hogy többször is elmentem egy közeli templomba, szentségimádásra.

A fiú egészen jó állapotban volt. Az ütközés miatt gyakran hányt, de más baja nem volt. Egy hét után elhagyta a kórházat. Az orvosok rendszeresen ellenorizték hónapokig, de Istennek hála, semmilyen következménye nem maradt a balesetnek. Nagyon boldog voltam.

Nagy összegbe került az autó javíttatása, de nem érdekelt. Dicsoítettem az Urat, hálát adtam Jézusnak, hogy elküldte Szentlelkét megmenteni ezt a fiút.

Nem sokkal ezután befejeztem a szabadulás rózsafüzére könyv fordítását. Felkerestem a magyar kiadót, akik elfogadták az ajánlatot a magyar kiadás megjelentetésére. Határidot nem szabtak ehhez. Boldog voltam: megígértem az Úrnak, hogy megírom tanúságtételemet, és azt hozzátehetik a következo kiadáshoz. Az ígéretrol azonban elfelejtkeztem.

Néhány héttel késobb kaptam egy telefonhívást, behívtak egy interjúra, a leheto legkorábbi idopontra. 49 éves voltam ekkor, minden hihetetlenül gyorsan és gördülékenyen történt. Felvettek. Változatos és nekem való munkát kaptam. Késobb rájöttem, hogy az Égi Munkáltató gyertyának küldött ide, hogy az O világosságát mások is meglássák. Ez az oka, miért próbálok mindenkit szeretve dolgozni itt, ha megaláznak és átnéznek rajtam, akkor is.

Fél év múlva került sor az elso bírósági tárgyalásra: mindenért engem marasztaltak el. Mivel a fiú nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, csak bírságot szabtak ki, egyben eltiltani a vezetéstol négy hónapra. Megrémültem, a bírsággal nincs baj, de a vezetés? Autó nélkül elég nehezen jutok el az új munkahelyre, nekem kell vinni a legkisebb fiút az iskolába, és így tovább. Nem hagytam abba a szabadulás rózsafüzére imádkozását, ezúttal magamért. Kértem az Urat, hogy segítsen kijutni ebbol a helyzetbol. Megfellebbeztem az ítéletet: alázattal elfogadtam, hogy mindenért én vagyok a hibás, de kértem, hogy töröljék az eltiltást a járművezetéstől.

A következő tárgyalás három percig tartott. A bírónő elfogadta a kérést, megváltoztatta az ítéletet és törölte az eltiltást. Én pedig felemeltem a kezemet és köszönetet mondtam az Úrnak. Néhány ember furcsa pillantást vetett rám, de nem érdekelt. Az Úr mindenről gondoskodik.

Eltelt újabb hat hónap, üzenetet kaptam a magyar kiadótól tájékoztattak, hogy hónapokon belül megjelentetik a könyvet. Eszembe jutott az ígéretem a tanúságtételről, amiről teljesen elfeledkeztem.

Azóta számos esetben tettem tanúságot imacsoportok és Szentlélek szemináriumra járók előtt. Mindent Neked köszönök Uram, dicsérlek örökké Téged. Bízom benne, hogy sokan megtudják, milyen csodákat tettél ezen erőteljes ima által. Ámen.

Forrás: Plebania.net- fórum - MKKM honlap ( Charisma )"